Az utóbbi évtizedekben a Balaton mellett a magyar turisták egyik kedvelt célpontjává vált a horvát tengerpart. A lélegzetelállító tájak és történelmi látnivalók mellett az egyik döntő érv az adriai nyaralás mellett továbbra is a földrajzi közelség, hiszen autóval néhány óra leforgása alatt elérhető a balkáni mesevilág, de a nemzetközi útvonalaknak köszönhetően tömegközlekedéssel, sőt, a kalandorok számára stoppal sem lehetetlen ma már az odautazás.

A leggyakoribb úti célok a térségen belül is Isztria, Dalmácia és Abbázia (Opatija) környéke, ugyanakkor az egyik legkönnyebben és leggyorsabban megközelíthető üdülőparadicsom az országon belül nem más, mint a Kvarner-öböl, vagyis a Krk-, a Cres- és a Rab-sziget vidéke. A viszonylag kis területtel rendelkező régió páratlan természeti kincseket és kulturális örökséget tudhat a magáénak, miközben kiváló lehetőségeket és felfedeznivalókat jelent azok számára is, akiknek pusztán a fürdőzés és a kikapcsolódás a szándéka.

Fiume, a legendás kikötő

Mielőtt azonban végigjárnánk az öböl és a partvidék csodáit, érdemes egy rövid kitérőt tenni a térség kapujára, a híres és viharos múltú kikötővárosra, Fiumére (Rijeka), amely a horvát mellett olasz és magyar vonatkozásokban is bővelkedik. Ilyenek például a mai is megfigyelhető hajócövekek, amelyeken magyar nyelvű feliratok hirdetik a készítő vasöntödék nevét, de többek között Jókai Mór is rendszeresen megszállt a városban és annak lelkes támogatója volt.

A település, amely nevét a Recsina folyó után kapta, hosszú időn át magyar kikötőként működött, majd D’Annunzio foglalta el és hozott itt létre kérészéletű független államot, később pedig Jugoszláviához került a város. A tengeri közlekedés és a vasútvonal velejárója volt a gyors iparosodás és a kereskedelem, így ma is számos gyárépület és raktárat találhatunk a külvárosban, amelyek némelyike, például a fiumei papírgyár maga is afféle helytörténeti múzeumként szolgál kísérteties aurájával.

A terminálok és pályaudvarok sűrűjéből kikerülve azonban egy merőben más város tárul az utazó szeme elé: egy tarka és forgalmas világ, amely nappal ugyan valamivel csendesebben lüktet, de a késő délutáni órákban, a szieszta végeztével rövid idő alatt megélénkülnek az utcák. Közülük is főként a Korzót érdemes kiemelni, amely számtalan étteremmel és tavernával csábítja a helyi konyha megismerésére a látogatót, miközben a polgári építészet, az utcai árusok és zenészek kavalkádja, illetve az emberek gondtalan szemléletmódja garantáltan felidézi bennünk a jellegzetes mediterrán életérzést.

A klasszikus, így például szecessziós vagy neobarokk európai épületek ugyancsak fontos részét képezik a városképnek. Ilyen az egykori kormányzói palota, amelyben ma múzeum található, de a Horvát Nemzeti Színház, illetve a szállodák és az állami hivatalok egy jelentős hányada is a századforduló eklektikáját tükrözi, így Fiumében sétálva könnyedén az a benyomása támadhat az embernek, hogy Budapest, Milánó vagy Nápoly köveit rója. Ezt az irányzatot képviseli a korzón lévő híres óratorony is, amelynek csúcsán a város jelképe, a kétfejű sas őrködik Rijeka polgárai fölött, ugyanúgy, mint a környező hegyekben magasodó fiumei erődítmény, a Trsat, ami szintén megér egy látogatást.

Az óratorony alatti átjáró továbbvezet minket a többi kuriózum felé, így megtekinthetjük az ókori római kolónia, Tarsatica romjait, amelynek egyik bejárata, az ún. Régi Kapu ma már egyszerű boltívként simul a modern lakóházak falaiba. A közelben felfedezhetjük a város impozáns templomát, a Szent Vitus-dómot is, amely kerek, szabályos vonalaival és harmonikus formáival a legszebb olaszországi egyházi komplexumokkal is vetekszik, ugyanúgy, mint a végállomás közelében fellelhető Kapucinus templom a maga fantasztikus színeivel és geometriájával.

A horvát riviéra: Crikvenica és Dramalj

Habár Fiumében is nagyszerű lehetőségeink vannak a strandolásra és az éjszakai életre, az igazi horvát riviéra mégis Rijekától mintegy negyven kilométerre található, ahová káprázatos mészkőkúpok, szirtek és erdőségek mentén haladva juthat el az utazó. A partszakasz tulajdonképpen egyetlen hosszú agglomerációt képez, ennek ellenére négy települést név szerint megemlíthetünk a településhalmazból: ezek Jadranovo, Dramalj, Selce, és mind közül talán a leghíresebb, Crikvenica.

Ha igazán pezsgő életre vágyunk, akkor utóbbi község kikötőjét érdemes megtekinteni, amelynek főterén a nap minden percében bukkanhat valamire az ember: elsősorban szabadtéri koncertek, vendéglők, hajókirándulások, bárok és kaszinók várják a turistákat. Itt is érdemes a helyi építészetet tanulmányozni -  noha ennek legismertebb képviselője a Kastélyszálló, tucatnyi templom, színpompás villa, kúria, és gondosan ápolt, zöldellő kert teszi még hangulatosabbá a riviérát, amelyek révén már a puszta bolyongás és az utcák végtelen labirintusában való eltévedés is izgalmas lehet az érdeklődőknek.

A legnagyobb titka az egész üdülőtelepnek talán abban ragadható meg, hogy szinte mindent egy helyen megtalálhat a nyaraló, amire vágyik: az apartmanok és szállások lehetővé teszik a csendes, falusias elvonulást, amíg a gyalogosan is megközelíthető parti sétányon már valódi nagyvárosi zsongásban lehet részünk, amelyet trafikok, üzletek, büfék, és természetesen megannyi strand szegélyez. Utóbbiak között kicsit és nagyot, természeteset és mesterségeset, köveset és homokosat is kipróbálhatunk, miközben a különféle vízisportok és extrém sportok hasonlóan népszerűek a tengeren és a levegőben egyaránt.

Az egyetlen negatívuma az egész partvidéknek talán az árakban keresendő, de ezt valamelyest kompenzálja a helyiek vendégszeretete és nyelvtudása, és az a felejthetetlen élmény, amelyet a távolba vesző, sötétlő hullámok, a narancsfényben izzó tengeri naplemente, valamint a némaság és a harsányság váltakozó szerenádja nyújt - sőt, ha szerencsénk van, tiszta égbolt esetén még a csillagképek többsége is bámulatosan kirajzolódik a fejünk felett.

Kirándulás a Krk-szigetre

A horvát gasztronómia, amelyre az olasz, az osztrák, a magyar és a török konyha is hatással volt, ugyancsak egyedülálló: a leghíresebb étel minden bizonnyal a Balkán-szerte közkedvelt csevap, de emellett népszerű húsétel a pljeskavica is, illetve a cápa, a tintahal, a kagyló, a rák, illetve a tésztafélék is fontos hozzávalói a helyi ételeknek. A kiadós étkezés után pedig kedvünkre válogathatunk a horvát és szlovén sörök, illetve a különféle likőrök közül, de amiről igazán híres a környék, az a borkultúrája - főként az ún. graševina, vagyis az itteni olaszrizling gyakori kedvenc.

Különösen kiemelkedik a túloldalon, Krk szigetén található békés kis község, Vrbnik, amelynek borai és borpárlatai igen előkelő helyet foglalnak el a régióban. A település ettől eltekintve is megérdemli a figyelmet, hiszen igazi idillt jelent az utazók számára bámulatos szirtjeivel és kikötőöblével, illetve autentikus házaival. Ráadásul a településen található a világ egyik legszűkebb utcája is, így mindenképpen ajánlatos tenni egy rövid kitérőt az árnyékos és ódon vályogfalak között. Nem messze fekszik Vrbniktől Šilo, ami pedig különleges iszapstrandja révén vált kedvelt kirándulócélponttá.

A térség legszebbnek kikiáltott és legzsúfoltabb fürdőhelyét azonban a sziget déli részén, Baškán kell keresnünk, ahová vagy szárazföldi útvonalon, a Krki hídon át juthatunk, vagy a hajótársaságok valamelyike által kínált sétahajótúrák révén. Utóbbi esetben időben kötött ugyan a program, de a lenyűgöző látvány miatt, amit a sziget kopár vonulatai, sziklái és gerincei, valamint az Adria fodros habjai jelentenek, megéri akár a vízen át is megközelíteni a helyet.Mi több, alkalmanként delfineket és egyéb őshonos állatokat is megfigyelhetünk az út során, hiszen a sziget természeti értékei egyébként is a Krka Nemzeti Park védelmét élvezik.

Baška egy igazi kék lagúnaként hoz üdítő színt és változatosságot utunkba a Krk többi partszakaszához képest. Széles kikötője és strandja lépten-nyomon tele van turistákkal, akik minden talpalatnyi helyet kihasználnak, hogy megmártózhassanak a tengerben, az ajándékboltok, az éttermek és a szálláshelyek pedig szinte mindenütt jelen vannak, így a város ideális lehet a napozás, az úszás és az kulináris élvezetek szerelmeseinek.

Ugyanakkor ha megelégeli az ember a túlzott tömeget, vízi taxi vagy motorcsónak segítségével hamar eljuthat Vela Luka csillámló öblébe, ahol nyugodtabb, természetközelibb körülmények között is kipihenheti fáradalmait. Kulturális érdekesség egyébként, hogy Baškánál találták meg a legrégebbi horvát nyelvemléket, emiatt a település történelmi jelentőséggel is bír.